Advent első vasárnapján kezdődött idén a hanuka

 


A naptári érdekességek sorába tartozhat, amikor egy-egy nagy keresztény ünnep időszakára esik egy ismert izraelita ünnep is. Ilyen egybeesés volt idén, 2021-ben, amikor is az adventi első gyertyagyújtás – november 28-án, vasárnap – éppen egybeesett a híres zsidó örömünnep, a hanuka első gyertyájának meggyújtásával. Bár fontos megjegyezni: a két ünnepnek semmi köze sincs egymáshoz. Hasonló egybeesésre 24 évet kell majd várnunk, ugyanis legközelebb ilyen ritka naptári átfedés 2045-ben (zsinagógai év szerint 5806) lesz majd. Akkor december 3-án lesz az adventi első gyertyagyújtás, és ugyanaznap este lesz majd a hanukia első gyertyájának a meggyújtása is.

Régen a naptárakat szinte minden nép esetében a tudós csillagászok vagy a rendkívül művelt papok, netán papcsillagászok készítették. Az idő mérésére általában a természetben megfigyelhető periodikus változásokat használták fel, így vagy a Hold fázisváltozásai vagy a Föld Nap körüli keringésének ideje szolgált alapul a rohanó idő mérésére.

Ennek az évnek a végén a jól ismert keresztény ünnepek előtt zajlik le az egyik legismertebb izraelita örömünnep, a hanuka. Ennek érdekességeiről szeretném tájékoztatni az érdeklődőket, hiszen csillagász-ismeretterjesztőként gyakran foglalkozom más népek, más vallási közösségek naptárának csillagászati titkaival is. Már csak azért is tartom ezt fontosnak, mert csakúgy, mint Debrecenben, Nagyváradon is élénk zsidó közösségi élet zajlik, és hasznos, ha megismerjük egymás szokásait, ünnepeit.

A világ hivatalos naptára a Gergely-naptár, mely a Föld bolygónk Nap körüli keringési idejét használja az idő mérésére. Csakhogy léteznek úgynevezett luniszoláris naptárak is, melyek valamilyen mértékben magukban hordják a Hold Föld körüli keringésének a periodicitását is, ráadásul gyakran vallási előírásoknak is meg kell felelniük. Ilyen, rendkívül bonyolult naptár például a zsinagógai, melynek egyidejű használata a Gergely-naptárunkkal bizony okozhat értelmezési bonyodalmakat. Ilyen esetleges félreértés lehet a hanuka, azaz a fények ünnepének pontos kezdete is. Vagyis az, hogy mikor is kell meggyújtani az ismert kegytárgy, a nyolcágú hanukia gyertyatartó legelső gyertyáját. Külön ki kell hangsúlyoznom, hogy ilyenkor nem menórát mondunk, használunk, mely hétágú, hanem hanukiát, mely a nyolc gyertyán túl tartalmaz egy kilencediket is, abban van a gyújtógyertya, jelképesen a szolga. Kevesen gondolnák, de a nyolc napon át tartó ünnep hagyományos gyertyagyújtási szertartása során összesen negyvennégy gyertyát használnak fel!


Mikor kezdődik a holnap?

Akik valamilyen naptári programban kikeresik, hogy mikor is kezdődik a Gergely-naptár szerint az idei évi fények ünnepe, azok azt láthatják, hogy 2021. november 29-én, és december 6-án fejeződik majd be ez a híres zsidó ünnep. Azonban a zsinagógai naptár és a Gergely-naptár párhuzamos használata esetében mégis van egy kis furcsaság, legalábbis az átlagos szemlélődő számára. Ez pedig az, hogy a hanukai szertartások ismert gyakorlatának dátuma mégis úgy van hirdetve, hogy az első gyertyát már november 28-án este meggyújtjuk, a legutolsó gyújtás pedig december 5-én lesz 2021-ben.

No, ez az, ami sokak számára érthetetlen. Ennek megértéséhez szükséges egy kis csillagászati tudomány, ugyanis amikor a Nap lemegy a horizont alá, a zsinagógai naptárban akkor kezdődik el a „következő” nap, mármint a Gergely-naptár szerinti következő nap. Ez okozza a fentebb említett félreértést. Pedig átgondolva nem is olyan érthetetlen ez, hiszen a Gergely-naptár szerint sem reggel kezdődik egy újabb nap, hanem bizony már az előző nap 24. órája utáni pillanatban. (Példaként gondoljunk arra, hogy december 31-én a szilveszteri éjfélkor már január elsejére, az újévre koccintunk.)


Átfedésben a hanuka és a karácsony

A zsinagógai naptárban (melyben jelenleg az 5782. évet számoljuk) mindig kiszlév hónap 25-én kezdődik a hanuka, és tévét hó 2-án fejeződik be. Csakhogy a Gergely-naptárban ez minden évben más és más időpontra esik, de egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy nagyjából november-december hó valamelyik napjára kerül.

Előfordul, hogy a két híres ünnep, a hanuka és a karácsony részben átfedésbe kerül, bár a két ünnepnek egymáshoz semmi köze sincs. Ilyen év volt 2019, és legközelebb ilyen év lesz 2022, aztán 2024, 2027 és 2030 is – és így tovább. Olyan viszont, hogy advent első gyertyagyújtása egybeessék a hanuka ünnep első gyertyájának meggyújtási napjával, csak 24 esztendő múlva lesz!

A kiszlév hó 25-én kezdődő hanuka templomszentelési örömünnep. A szó maga megszentelést, megtisztítást, jelent. A jeruzsálemi templom újraszentelését ünneplik ilyenkor a zsidók nyolc napon át. A fény ünnepe egy csodára emlékezteti az izraelita népet. „Nész gádól hájá sám!” – azaz magyarul és innen nézve: nagy csoda történt ott, Izrael földjén, hajdan. (Ha valaki éppen Izraelben van, akkor a mondat így hangzik: „Nész gádól hájá pó!” – azaz nagy csoda történt itt.) Ez arra utal, hogy amikor i. e. 165-ben a makkabeusok felszabadították Jeruzsálemet és a város híres szentélyét a szíriai görögök elnyomása alól, és meg akarták gyújtani a zsidók az öröklámpást, hogy megünnepeljék a felszabadulást, nem találtak elegendő megszentelt olajat az úgynevezett menórához, csak egy kis korsónyit. Az új olaj sajtolásához nyolc napra lett volna szükség. S lám, az a kevéske olaj éppen nyolc napra mégis elegendő lett. Erre a csodára emlékeznek a hanuka napjaiban, és ezt jelképezi a nyolcágú gyertyatartó, a hanukia, melynek a kilencedik ága a szolgagyertyát tartja, amivel meggyújtják az ünnepi gyertyákat.

 

Fánk, látkesz, csőröge – Biharban híres finomságok

Az ünnep talán legismertebb finomsága a híres hanukai fánk, de ugyan ilyen lehet a látke, a zsidó palacsinta (szerintem errefelé inkább tócsniként vagy lepcsánkaként is nevezhetjük), vagy a csőröge is. Mivel ezeket a finomságokat olajban kell kisütni, ez is utal az ünnep mítoszában szereplő olajra.

Láthatjuk, hogy ezen ünnep számos, nem csak csillagászati, történelmi, vagy vallási érdekességet rejt, hanem sok egyebet is…

Fényességes és békés hanukát kívánok minden olvasónak és egyben meghitt adventi időszakot is – ki melyiket ünnepli!

Szoboszlai Endre

csillagász-ismeretterjesztő, újságíró

Debrecen


Megjegyzések