Naptári érdekesség a 2023-as húsvéti időszakban
A kereszténység egyik nagy ünnepe Jézus feltámadásának ünnepe. Ez úgynevezett mozgó ünnep, mivel a húsvét a tavaszai napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnapon kezdődik. Mint tudjuk, a keresztény húsvét is zsidó eredetű. Az idén olyan naptári érdekesség lesz, ami nem egyedi ugyan, de nem is túl gyakori: a két ünnep átfedésben lesz egymással, ráadásul ebben az évben ez az időszak az iszlám világ legnagyobb ünnepének, a ramadán havi böjtnek az időszakában lesz. A három különböző ünnep jól megfér egymás mellett a naptárban, bárcsak így lenne ez az emberek világában is…
Nincs zsidó húsvét, és nincs keresztény pészah
A keresztény húsvét gyökere is izraelita ünnep, bár mondhatnánk azt is, hogy nincs zsidó húsvét, és nincs keresztény pészah! A húsvéthoz mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent, és arra utal, hogy a halál elkerülte azoknak a zsidóknak a házait, akik bárányvérrel jelölték meg hajlékukat. A zsinagógai naptárban a pészah kezdete niszán hó 15-én van. Ez az izraelita ünnep az egyiptomi fogságból való kivonulás emléknapja, egyben a húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe. Az ünnep 8 napján tilos kenyeret enni, helyette macesz, vagyis pászka kerül a hithű zsidók asztalára. A zsidó pészah nyolcnapos ünnepi időszaka tehát, bár gyakran átfedi a keresztény húsvétot, de mégsem minden évben. Azonban 2023-ban ilyen naptári egybeesésnek vagyunk tanúi.
Kinek pészah, kinek húsvét, kinek böjti hónap
Tehát esetenként előfordulhat, hogy valamely vallás valamelyik ünnepe egybeesik egy másik vallás valamely ünnepével. De az, hogy egyszerre a három egyistenhívő világvallás egy-egy ünnepe is átfedésbe kerül, viszonylag ritka. A Gergely-naptárunk szerinti 2023-as év áprilisi időszaka egy ilyen ritka átfedést hoz létre, ugyanis április 9–10-én ünnepeli a keresztény világ a húsvétot. Április 6–12. között (a zsinagógai naptárban ez niszan hó 15-től 21-ig tart) pedig az izraeliták ünneplik a pészahot, az egyiptomi kivonulás ünnepét. A muszlim világnak pedig most van a legnagyobb ünnepe, mégpedig a híres és ismert ramadán hónapi böjt. Az iszlám hagyományai szerint ebben a hónapban érkezett meg Allahtól a muszlimok szent könyve, a Korán. Idén március 23-án kezdődött el a ramadán, és majd április 21-én, pénteken ér véget. A péntek azért érdekes, mert az iszlámhívőknek a péntek a „vasárnap”. Mint szintén ismeretes, a zsidóság számára pedig a szombat, azaz Sabbat a „vasárnap”.
A Gergely-naptár 2023-as éve megfelel a zsinagógai naptárban 5783-nak, míg az iszlám világ hidzsra naptárában most van 1444. Természetesen a három ünnepnek, tehát a pészahnak, a húsvétnak és a ramadánnak egymáshoz semmi köze sincs, de a naptárak egybeesése ezt a ritka helyzetet hozta az idén.
A Várad minden kedves olvasójának kellemes húsvéti ünnepeket kíván:
Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő, újságíró, huszárhagyomány-őrző Debrecenből.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése