Az elmúlt hétvégén a Bihardiószeg határában lévő Nyúzóvölgyben ismét megemlékeztek a hagyományőrzők a Bocskai István fejedelem vezette szabadságharc első győztes csatájáról Gellért Gyula nyugalmazott református lelkipásztor szervezésében. Ebből az alkalomból Szoboszlai Endre debreceni huszár-hagyományőrző, csillagász-ismeretterjesztő ezúttal az 1604. október 14-ről 15-re virradó éjszaka égi jelenségeit ismertette meg a résztvevőkkel.
A történészek szerint a Bocskai István fejedelem vezette felkelés első győztes csatáját 1604. október 14-ről 15-re virradó éjszaka vívták a vitéz hajdúk Álmosd és Bihardiószeg határában. A modern haditechnika éjjellátó készülékei vagy a közvilágítás hiányában bizonyára a Hold fénye segíthette az éjszaka csatázókat. Szoboszlai Endre számításai szerint ugyanis mindössze három nappal holdtölte után került sor az ütközetre. (Körülbelül 21 órakor kelt fel a Hold. Egyébként majd október 24-én volt újhold.) Ilyenkor viszonylag jók a látási körülmények – ha nem felhős az ég. No persze, az ellenség is jobban látott, de akkor Bocskainak kedvezett a hadiszerencse…
A debreceni csillagász-ismeretterjesztő további érdekességeket is talált.
„Az égbolt nyugati irányában, közel a horizonthoz szép bolygó-együttállás is látható volt akkortájt: három égitest látszott egymáshoz közel, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. A Mars pedig a római hadisten bolygója… Lenyugvásuk 19 óra felé történt meg.
Mind a történelmi, mind az égi csodát tovább növelte egy égi tünemény is: akkortájt ragyogott az égen egy szupernóva is, amit pár nappal később a híres Johannes Kepler (1571–1630) is észlelni kezdett. A híres német csillagász és matematikus, Kepler október 17-én már látta a szupernóvát – előbb nem, mert felhők takarták az eget.
Ez volt az utolsó galaktikus szupernóva, amit felfedeztek. Tehát ez után a mi Tejútrendszerünkben már nem látott az emberiség ilyen csillagfellángolást! Fényessége (kb. – 2,5 magnitúdó) rendkívüli látványt nyújthatott, mert egy fényesebb bolygóhoz hasonlatos lehetett a ragyogása, és az Ophiuchus (Kígyótartó) csillagképben látszott. A Kígyótartó csillagkép ekkor szépen látszott az égbolton (a híres Skorpió csillagkép fölött). Kepler a benyomásait a De Stella nova in pede Serpentarii (A Kígyótartó lábában megjelent új csillagról) című könyvében jelentette meg.
Ekkor a Vénusz, vagyis az Esthajnalcsillag a hajnali égbolton tündökölt. A Napnál két órával korábban kelt fel, köszöntve a reggelre győztes sereget, amely akkor vonult be Álmosdra, majd utána Debrecenbe és Nagyváradra is, november 11-én pedig Kassára…
Az ábra az 1604 október közepén látható égboltrészletet mutatja
Forrás: https://stellarium.org/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése