Zsidó újév kezdődik szeptember 7-én

 

A zsinagógai naptár csillagászati érdekességei

2021. szeptember 7-én kezdődik a zsidó újév, a Ros Hasana, mely azt jelenti héberül, hogy az év feje. Ennek kapcsán joggal tehetjük fel manapság azt a kérdést: ismerjük-e kellően más vallások naptárait, ünnepeit, vagy kellő tisztelettel vagyunk-e más kultúrák és vallások iránt? Sajnos el kell ismernünk, hogy bizony nem alaposan ismerjük ezeket, így érdemes erről beszélni, főleg olyan városokban, ahol manapság is élénk a zsidóság köz- és kulturális élete, mint Nagyvárad és Debrecen.

Az emberiség történetében sokféle naptárat használtak. Jelenleg a hivatalos a Gergely-naptár, azonban manapság is alkalmaznak vallási naptárakat is, melyek az adott térségekben, országokban párhuzamosan használatban vannak a Gergely-naptárral. Sok ilyen naptár létezik, például a hidzsra vagy mohamedán, a kínai, a perzsa stb. Talán a legismertebb a zsinagógai naptár, ennek megfelelően a Gergely-naptár szerinti 2021. szeptember 7-én kezdődik az 5782. év, ekkor lesz Tisri hónap 1-je, a Ros Hasana ünnepe, vagyis a zsidó újév.

 A múló idő mérése

A naptárak jó része a Föld Nap körüli keringését veszi alapul, de több naptár a Hold Föld körüli keringési idejét használja – egyébként ezeknél van a legnagyobb eltérés a valós év időtartama és a naptár mutatta idő között. Sajnos minden régi és jelenlegi naptárnak volt, van és lesz hibája. A Gergely-naptár esetében például négyévenként kell egy napot betoldani, mert a Föld Nap körüli keringési ideje nem pontosan 365 nap, vagyis nem annyi, amennyi egy naptári évünk, annál egy kissé több. Bolygónk 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc alatt kerüli meg a Napot, ezt hívjuk szoláris vagy más néven tropikus évnek. Vagyis egy kis kiegészítéssel szinkronban lehet tartani a naptári évet a természet évével.

Ebből is láthatjuk, hogy az idő sokkal bonyolultabb, mint más mérték (pl. tömeg, térfogat), hisz másként érezzük a múlását kellemes környezetben és másként nehéz esetekben. Az idő mértékegysége lehet például a nap, ami egyenlő a sötét és a világos váltakozásával, vagy mérőszám lehet a holdhónap is, mely a Hold fázisváltozásához igazodik, a hossza 29,53 nap. Egy év 12,368 hónap. Mesterséges időtartam a hét. Láthatjuk, hogy használhatunk holdhónapot vagy napévet is naptárnak.

A luniszoláris naptárak

A luniszoláris naptárak a földművelő népeknél terjedtek el, hisz a mezőgazdasági munkák miatt nagyon fontos volt, hogy a naptár együtt haladjon a természet évével. Az ókori Mezopotámiában a híres Hammurapi király szorgalmazta a luniszoláris naptárat, és szökőhónap betoldásával kellett összhangba hozni a holdhónapot a napévvel.

Fejlettebb luniszoláris naptárakban már meghatározott évekből álló ciklusokat találunk. Ilyen volt pl. a 19 éves Meton-féle ciklus. Ez nevét a híres görög csillagász-matematikusról, Metonról (i. e. V. század) kapta.

 A zsinagógai naptár

A zsidó-naptár a Hold-Nap éven alapszikm és hatféle évhossz létezik benne. Vannak normális évek (három) és szökőévek (szintén három). Erre a rendkívül furcsa megoldásra azért van szükség, mert bizonyos ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek. Mivel az évek nem párhuzamosak a Gergely-naptár éveivel, az izraelita vallási ünnepek nem esnek mindig ugyanarra a naptári napra a hivatalos Gergely-naptárban. Akár 30 napos eltolódások is előfordulhatnak.

A holdév 12 szinodikus hónapja (újholdtól újholdig) csupán 354 napot tartalmaz, egy 19 esztendős ciklus során hétszer iktatnak be egy egész hónapot, hogy meglegyen az összhang az évszakok váltakozásával. A zsidó naptárban a hónapok váltakozva 29, illetve 30 naposak. Az év hossza lehet 353, 354 vagy 355 nap. A szökőévé 383, 384 vagy 385 nap.

A zsidóság a Bibliából kiszámolt világteremtéstől indítja a naptárat, epochája a Gergely-naptár szerint i. e. 3761. október 7. (Megjegyzem azonban, hogy a világegyetem korát ma kb. 13 milliárd évre becsüljük!) Természetesen a zsidó újév első napja nem esik egybe a Gergely-naptár szerinti január elsejével.

A zsidó naptár hónapjainak a neve babilóniai eredetű. A hivatalos, a polgári év szerinti sorrendben így következnek: tisri, hesván, kiszlév, tébet, sebát, ádár, niszán (a vallási év niszán hónappal kezdődik), ijjár, sziván, támmuz, áv, elul. (De szökőévben van ádár rison és ádár séni hónap is.)

Az izraelita ünnepek között a legfőbb a sabbat, a nyugalom napja. Vannak nagyünnepek, örömünnepek, és vannak gyásznapok is. A terjedelmi korlátok miatt én most csak kettőt említek meg, melyek közül talán a legismertebb a hanuka ünnepe, mely kiszlév hónap 25-én kezdődik. Ez a legismertebb, legszebb izraelita ünnep, más néven templomszentelési ünnep. Ilyenkor az összesen kilenc gyertyás hanuka gyertyák minden vallásos zsidó házában égnek, legyen ez a ház Nagyváradon, Debrecenben vagy Jeruzsálemben… (2021-ben november 29-én kezdődik majd a hanuka, és december 6-án ér majd véget.) A másik, szintén viszonylag sokak által ismert ünnep, az ádár 14-i purim. Ez örömünnep, ekkor arra emlékeznek, hogy a perzsa birodalomban a zsidók kipusztítását (sorsvetéssel) már eldöntötték, de Eszter közbenjárására megmenekült a nép. (Legközelebb purim 2022. március 17-én lesz.)

Visszatérve a naptár csillagászati vonatkozásaira, érdemes megemlíteni, hogy a „luách”-t, a zsidó kalendáriumot a csillagászatban jártas tudós papok készítették. Említést érdemel a II. században élt Jehuda Hanashi (i. sz. 135–217.) rabbi és II. Hillél rabbi (ő a III. században született, és i. sz. 365-ben halt meg). Feltételezhetően ők dolgozták ki a zsidó naptár alapjait, mely körülbelül i. sz. 359. körül alakult ki.

Jövőre, 2022-ben szeptember 26-án lesz majd 5783. Tisri 1., vagyis a zsidó újév.

 

Szoboszlai Endre

csillagász-ismeretterjesztő, újságíró,

Debrecen