Pénteken, július 23-án nyitják meg hivatalosan a XXXII. Nyári Olimpiai Játékokat. A tokiói megmérettetést 2020-ról halasztották el egy évvel a világjárvány miatt. A modernkori olimpiák részévé váltak életünknek, de tudjuk-e azt a régmúltba visszavezető érdekességet, hogy miként is állapítottuk meg az olimpiák kezdetét, a ma is használatos Gergely-naptár szerinti időszámítással?
Az idei év az olimpia éve lett, igaz, a koronavírus-járvány miatti kényszerű csúsztatás miatt. A kezdeti görög olimpiák történeti érdekességét vizsgálva érdemes egy régmúltba visszatekintő történelmi furcsaságot is megismerni. Ez pedig azt, hogy miként is állapítottuk meg az egykori olimpiák kezdetét.
A csillagászati kronológia tökéletes biztonsággal tudja időben előre és vissza is számolni a periodikusan ismétlődő égi jelenségeket (nap- és holdfogyatkozások, bolygóegyüttállások). Ilyen vonatkozásban tud e matematikai tudomány a teológusok és a történészek segítségére sietni egy-egy olyan régmúlt esemény időpontjának tisztázásakor, amelynek leírásai égi látványosságot is említenek. A történészek számára tehát felbecsülhetetlen segítséget jelenthet egy-egy esemény kapcsán lejegyzett nap- vagy holdfogyatkozás, hiszen ezeket pontosan vissza lehet számolni, és ezáltal a mai időszámításunk szerinti rendszerben (Gergely-naptár) meg lehet adni egy keresett esemény dátumát.
A görögök a híres sportesemények, az olimpiák kezdő évével (olimpiád éra) indították naptárukat, így számolták a múló időt. Az utókor azonban nem sokat ért azzal, ha talált egy olyan dátumot, hogy adott olimpiász év valahányadik éve, mindaddig, amíg nem sikerült tisztázni az első olimpiász első évét. A történészek körülbelül négy évtizedes pontossággal tudták csak az 1. olimpiász 1. évét behatárolni. A pontosítást egy napfogyatkozás időpontjának kiszámítása hozta meg.
Hérodotosz (kb. i.e. 484. – i.e. 425.) görög történetíró a kis-ázsiai Halüsz folyó (ma Kizilirmak) közelében vívott lüd és méd háború egyik csatáját a 48. olimpiász 4. évére tette. A mai Törökország területén vívott csata a későbbi Caesarea mellett zajlott le, és lejegyezték róla, hogy a harc közepette a „nappal éjjelre változott”. Alüattész lüd és Küaxarész méd király katonái annyira megrémültek a váratlan égi jeltől, hogy elszaladtak, és a harcot befejezték. A két békétlen király pedig úgy értelmezte az égi intést, hogy hasznosabb lenne a háborúskodást befejezni. Békét is kötöttek egymással.
A nyilvánvaló napfogyatkozásnak azonban nemcsak a békekötés lett az eredménye, hanem ez a jelenség adta a kulcsot minden olimpiád érában megadott görög évszám átszámítására, igaz sok száz év eltelte után. A csillagászok ugyanis a történészek (hozzávetőlegesen 40 éves pontossággal) által meghatározott időintervallumban végigszámolták az összes napfogyatkozást arra a földrajzi koordinátára, ahol a csata zajlott. Sikerült megállapítani, hogy i. e. 585. május 28-án délután volt látható ezen a vidéken egy napfogyatkozás. A történészek korábban az i. e. 626. és i. e. 583. közötti időszakban jelölték meg a csata lehetséges időpontját, és az égi jelenség valóban beleesik ebbe az intervallumba. (Számítógépes program segítségével magam is ellenőriztem ezt, és az északi szélesség 38º, keleti hosszúság 35º30’ földrajzi koordinátán valóban látható volt napfogyatkozás a közölt időben.) A híres olimpiád éra első éve így i. e. 776-ra lett rögzítve.
Az említett napfogyatkozás Milétoszban is látható volt, ahol a híres görög tudós, matematikus Thalész élt (kb. i. e. 624. – i.e. 546.). Ő ezt a napfogyatkozást előre jelezte, ezért lett a hét görög bölcs egyike.
Szoboszlai Endre csillagász-ismeretterjesztő,
Debrecen
Megjegyzések
Megjegyzés küldése