Idén, a február 8-i megyei tanácsi sajtótájékoztatón mutatták be a belényesi körgyűrű elemzés alatt álló három nyomvonalváltozatát. A 2010-ben javasolt és a leghosszabb első változat elkerülte volna Belényest és Vaskohsziklást, valamint a két város közötti településeket is. Ezt a variánst a magas költségek miatt, nem vették figyelembe. A másik két javasolt útvonal csak Belényest kerülné el, a várostól a legtávolabb lett volna a második megoldás, 6,8 kilométer hosszan, míg a városhoz legközelebb eső harmadik változat pedig 6,4 kilométer lett volna.
Viszont a június 10-i rendkívüli megyei tanácsülésen jóváhagyták a Belényest elkerülő út megépítésének gazdasági-műszaki mutatóira vonatkozó határozattervezetet, tehát a második megoldást, a Várasfenest, Köröstárkányt és Nyégerfalvát is érintő, 7,33 kilométeres verziót. Az út kétsávos lenne, menetirányonként egy-egy, az úttest szélessége 7 méter plusz a kiszélesítések 2x0,75 méter, az útszegély szélessége 2x1,70 méter. Négy hidat és három átjárót is építenének, 1,85 kilométer hosszan.
Hosszú és rögös ennek a kerülőútnak a históriája, évtizedekkel ezelőtt már szükséges lett volna, de érdekek és számítások keresztezték a megvalósulását, sajnálatosan most már főleg a köröstárkányiak kárára.
A jelenlegi nyomvonal pontosan 241 földparcellát tesz többé-kevésbé használhatatlanná a termőföldek kisajátítása miatt, ezek minőségi termőföldek és a tárkányiak megélhetését biztosító fóliaházak is ott állnak, hiszen nemcsak Belényesbede Nagyváradra és sok más helyre is szállítják a minőségi primőr árut.
Ezért került sor vasárnap, az óvoda udvarán falugyűlésre, melyen sokan vettek részt. Mikló Ernő helyi tanácsos, RMDSZ-elnök megköszönte a népes jelenlétet és röviden vázolta a jelenlegi lehetetlen helyzetet.
Érezni lehetett, hogy forrtak az indulatok, mert alig-alig sikerült visszatartani a publikum elégedetlenségét. Nem vitás, amikor létkérdésröl van szó, a máskülönben is tűzről pattant tárkányiak igen erősen tudnak érvelni.
Mivel nem lehet egyértelműen a helyi tanács (ahol az RMDSZ kisebbségben van) és a szociáldemokrata polgármester támogatásában bízni, így a falu népe kell összefogjon, hogy érdekeit védje. Ezért aláírásgyűjtést kezdeményeznek, házról házra, embertől emberig mennek, hogy így támasszák alá a Bihar Megyei Tanácsnak és az országos közútkezelő társaságnak (CNAIR) benyújtásra kerülő tiltakozó beadványaikat. Ezeknek a lényege, hogy Köröstárkány népe nem tud szótlanul beletörődni a földjei feldarabolásába, a létüket és megélhetésüket veszélyeztető kisajátításokba, és kérvényezik egy olyan megoldást keresését a kerülőút nyomvonalára, amely nincs kárára a köröstárkányiaknak. Nemcsak a leendő kerülőútról van szó, hanem a szőlőhegy (Köröstárkány határában levő dombos terület) felé vezető bekötőútról is, mert a helyi vezetőség igérete szerint azt is leaszfaltoznák, de ez is kisajátításokkal járna.
Sebestyén László Ede református lelkipásztor felszólalásában rámutatott: igazságtalan és törvénytelen az, hogy a helyi tulajdonosok megkérdezése és jóváhagyása nélkül rendelkezzen bárki is jogos vagyonukkal, és ezáltal ellehetetlenítsék létüket.
Mikló Ernő javaslatára ügyvédi segítséget kérnek, és elhangzott olyan indítvány is, hogy amennyiben a honi jogorvoslat nem hozza meg a várt eredményt, nemzetközi bíróság elé terjesszék az ügyet. Az idő sürget, és a helyi és megyei tanácsok határozatai fogják eldönteni Köröstárkány gazdasági jövőjét.
Mindenki egyetértett abban, hogy eljött a cselekvés és az összefogás ideje, és bármennyire is hihetetlen, de a Fekete-Körös mentén „a lét a tét.”
Kovács Zoltán
Megjegyzések
Megjegyzés küldése